Vonalas füzetlapon, keresztben írj

/ Daniel Quinn: If They Give You Lined Paper, Write Sideways, részlet, Répás István fordítása: /

Az emberek gyakran kérdezik tőlem, hogy látok-e esélyt túlélesünkre. Valójában azt szeretnék megtudni tőlem, hogy tudok-e valamiféle alapot adni a reményhez.

Reménykedem, mert bizonyos vagyok benne, hogy valami rendkívüli dolog fog történni még a ti életetekben - azok életében akik három négy évtizeddel fiatalabbak vagytok nálam. Valami sokkal különösebb dologról beszélek, mint ami az én életemben történt, amibe pedig belefért a televízó megszületése, az atomok hasítása, az utazás az űrben, vagy a globális közvetlen kommunikáció az interneten kersztül. Valami, ezektől is rendkívülibb dolog fog történni.

A ti életetekben az emberek rájönnek majd arra, hogy miképpen lehet fenntarthatóan élni ezen a bolygón - vagy lehet mégsem.

Így vagy úgy, de ez bizonyosan rendkívüli lesz. Ha rájönnek hogyan kell fenntarthatóan élnünk, az emberiség olyan tapasztalatot szerez, amire jelenleg még nincs példa: a végtelenbe nyíló jövő reménye. Ha nem jönnek rá, akkor attól tartok az emebri faj rákerül azon kihalásra ítélt fajok listájára, melyeket tevékenységünkkel mi magunk írtunk ki - mintegy kétszázat naponta.

Ahogy ezt manapság mondani szokás, ennek megértéséhez nem kell egyetemi végzettség. Azok akik hivatásból figyelik ezeket a jelenségeket azt jósolják, hogy az évszázad közepére 9 milliárd emeber fog élni a Földön. Ezt nem az íteletnap hírnökei mondják. Ez egy nagyon konzervatív becslés, még az ENSZ is elfogadta. Sajnos a becslést felállítók többsége úgy véli ez lehetséges és rendjén való dolog.

Na most én itt elmondom miért nem az. Nyilvánvaló, hogy rengeteg pénzbe és energiába kerül a jelen 6 milliárdnyi ember élelmét megteremteni. Azonban van itt egy nem egészen nyilvánvaló, burkolt költség is amit fizetni kényszerülünk az élet ilyen formában való fenntartásáért. A 6 milliárd ember biológiai tömegének fenntartásához, az élelem rendes megermelésén kívül még naponta 200 fajt is ki kell irtanunk. Hogy fenntarthassuk a mi biológiai tömegünket, más 200 faj biológiai tömegére van szükségünk - naponta. Ha felfaljuk öket, akkor végük van. Eltünnek örökre.

Más szóval, a népsség fenntartása 6 milliárd ember esetén naponta 200 faj kiirtásával jár. Ha lenne itt valami, ami ezt megtudná állítani a jövő héten vagy a jövő hónapban akkor nem lenne ellenvetésem. Az a sajnálatos tény, hogy nincs ilyen tényező. Van itt azonban valami, ami megtörténik minden nap, napról napra, nap-nap után - és ez az ami a definíció szerint nem fenntarthatóvá teszi ezt az egész folyamatot. Ez a kataklizmatikus pusztítás egyszerűen nem tartható fenn.

A rendkívüli dolog, ami az elkövetkező 20, 30 évben történni fog nem az emberi faj eltünése lesz. Az elkövetkező 20, 30 év rendkívüli eseménye egy második reneszánsz korszaka lesz. Egy nagy és ámulatba ejtő új reneszánsz.

Nem kevesebb mint ez, ami megmenthet minket.

13 thoughts on “Vonalas füzetlapon, keresztben írj

  1. Most már szívesen vennék valami referenciát erre a "napi 200 faj kihal" dologra, mert erősen szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban.

  2. Erről nem fogsz egzakt számokat találni, mivel a biológusok is csak becsülni tudják, az általunk jelenleg ismert fajok alapján (rengeteg fajt még nem is ismerünk!), továbbá a Föld nem minden részén történik ugyan olyan sebességgel.

    A becslések napi 100 és 200 között ingadoznak, ami nagyságrendekkel van a természetes kihalási ráta felett.

    "Although the extinction of various species is a natural phenomenon, the rate of extinction occurring in today's world is exceptional -- as many as 100 to 1,000 times greater than normal, Dr. Donald A. Levin said" - American Scientist, January-February issue

    Quinn-től megkérdezték, honnan szedte ezt a számot. Ezt válaszolta:

    "If "as many as 200 species" become extinct every day, this may mean that 55 species became extinct yesterday and that 178 became extinct today. In May, 2007 Ahmed Djoghlaf, head of the U.N. Convention on Biological Diversity, said that "Extinction rates are rising by a factor of up to 1,000 above natural rates. Every hour, three species disappear. Every day, up to 150 species are lost." So at last we have a pretty authoritative estimate – but of course it IS just an estimate. There is no exact way to keep track of the surviving populations of millions of species."

  3. Semmi konkrétum sincs. Hogy higyjek valaminek, ami azt mondja kb. 200 faj hal ki naponta egy szövegben azzal, hogy 1.9 millió fajt ismerünk a becsült 13-14 millió létező faj közül? Nagyon úgy érzem egy ugyanannyira légből kapott dolog, mint a Drake-képlet.

  4. Számomra magától értetődő, hogy 6 milliárd ember élettere és az élelméül szolgáló földek nem származhatnak máshonnan, mint az életközösség többi tagjától. Ez mindenképpen ahhoz vezet, hogy mi élünk (sokan), ők pedig nem. És ehhez ad hozzá még egy lapáttal az, hogy jelenlegi életmódunk szennyező és a klímát is befolyásolja.

    Én úgy érzékelem, hogy a tömeges kihalást illetően legalább olyan konszenzus van a tudóstársadalomban, mint a klímaváltozás kérdésében. Nyilván mindig vannak akik más véleményen vannak, de jelenleg ők vannak (jelentős) kisebbségben. Az ENSZ hivatalos álláspontja a konzervatív becslés és az is közel napi 100 faj eltűnésével számol. Hozzáteszem a tudomány sem mindenható, a tudósok is tévedhetnek, tévedtek is már sokszor a történelem során. Szíved joga azt mondani, hogy te nem hiszel a tudósok többségének és a jelenlegi ismereteink által felállított modelleknek (no meg a józan észnek).

  5. A kihalás ténye nem kérdés. A nagyságrendet viszont nem tudom indoklás (mérések!) nélkül elfogadni. Az emberiség nem nőhet olyan iramban, hogy naponta 200 faj kipusztuljon…

    Gondolatkísérlet: próbálj meg tetszőleges erőforrásokat igénybe véve szándékosan kiírtani naponta ennyi fajt! Szerinted sikerülne? Oké, első nap talán, ha megkereses a legveszélyeztetettebbeket. De második nap már szerintem komoly problémákkal állnál szemben, nemhogy minden áldott nap az idő végezetéig. Te nem így látod? Szennyezés, életkörnyezetek feltúrása ide vagy oda, szerintem egy egész fajt kiírtani sokkal nehezebb dolog, mint amit tanítanak nekünk erről.

  6. Azzal egyetértek, hogy a jelenség ténye nem kérdés, a nagyságrenden lehet vitatkozni, ahogy vitatkoznak is a tudósok. A 100 és 1000 közötti ráta elég széles, de már a 100 is jóval a leletek alapján korábbról megfigyelt "természetes ráta" felett van.

    Én nem úgy képzelem el a dolgot, hogy szándékosan minden nap kiirtunk 200-at. Sokkal inkább az lehet a helyzet (amit Quinn is megfogalmaz), hogy ez egy ingadozó szám. Az "érintetlen természet" jóformán már nem létező dolog, minden létező helyen látszik az emberi befolyás jelenléte. Vannak alkalmazkodóbb fajok, azok bírják, mások a legkisebb változásra is veszélyeztetetté válnak. A klímaváltozás hatására jelentős élettérbeli változások történnek viszonylag rövid idő alatt (elég csak ha a jég visszahúzódására gondolunk északon és a sivatagosodás terjedésére az egyenlítőnél), amihez rengeteg faj nem tud alkalmazkodni.

    Az őserdőkben olyan hatalmas mennyiségű faj él, hogy állítólag a Föld fajainak jelentős része csak ott található meg. És ezeknek nagy része nem rendelkezik hatalmas populációkkal. Csak azáltal, hogy vágják az erdőket, fajok ezreit tüntetik el örökre.

    Evolúcióbiológusi szemmel Dr. Alan D. Thornhill jól megfogalmazza a dolgot, miszerint a Földön a biomassza az egy állandó dolog, egy zárt rendszer. Minél nagyobb rész jut ebből a biomasszából emberi húsra, annál kevesebb jut minden másra.

  7. Megint nem mondasz semmi konkrétumot. Teljesen világos, hogy a napi 200 az akár hetekig 0, aztán utána 1000-1500. Nade 1500 fajt hogy írtasz ki egy nap alatt? Ja, "biomassza"... Biztos én vagyok kevés ehhez, de nem tudom elképzelni. Nyilván nem értek hozzá, csak arra próbálok rávilágítani, hogy ne fogadjunk már el mindent mérlegelés nélkül. Quinn szerintem remekül képes rávilágítani néhány kultúránkkal kapcsolatos fontos összefüggésre, de szerintem köze sincs a kipusztuló fajok számolgatásához, mindössze mondjuk egyszer olvasott róla egy cikket, amit valaki olyan írt, aki elolvasott egy tanulmány, amit valami olyan ember írt, aki becsült bizonyos adatokat. Ez nem tudomány, hanem népmese.

  8. Túlságosan fennakadsz a konkrét számon, nem muszáj elfogadnod ezt a számot, nem ez a lényeg. Quinn is csak a jelenség döbbenetes mértékének érzékeltetéséhez használja, ahogy azt már idéztem is tőle. Nem egy tudománytalan cikket olvasott, hanem a legtöbb tudós ilyen számokkal dobálózik manapság. De ezt is mondtam már. Lehet mondani, hogy ez népmese, de sajnos jelenleg ott tartunk, hogy a tudomány sem több egy népmesénél. Bár megfigyelésen és bizonyítékokon alapul, mégiscsak extrapoláció a mintából, becslés, modellek, elméletek.

    Nem kell szánt szándékkal nekiállnod 1500 fajt kiirtani. Ne így képzeld el. Hanem úgy, hogy egy véges rendszerben pusztán azáltal hogy létezel, eszel, teszel dolgokat, megváltoztatod a környezeted. 6 milliárd ember esetén pedig ez ilyen mértéket ölt.

  9. Egyébként a "miért ennyi" a pontos kérdés, ami számomra tisztázatlan. Az összes eddig általad erre nyújtott magyarázat számomra olyan, mint amikor a gyerek megkérdezi a szüleit, hogy hogyan lesz a kisbaba, azok meg azt mondják, hogy hát "anyu szereti aput". Az oké, de attól még nincs baba. (Tehát sokan vagyunk, meg írtjuk az erdőket, de az még nem szükségszerűen írt ki ilyen rengeteg fajt.)

  10. Azt hiszem ott akadtál fenn, hogy "faj" alatt csak állatokat képzelsz el. Egy madárfajt vagy egy nyulat. De az élet nem csak állatokból áll. Az őserdőben vannak olyan fák, amiken több tucat olyan faj él, amiknek a fa egyfajta mini-világ, olyanok amelyek csak azon a négyzetméteren fordulnak elő. Ha az a gomba vagy a fával szimbiózisban élő növény csak néhány tucat fán található meg és azt kivágjuk és beszántjuk szójával, akkor annak annyi. De ez csak a dolog egy része. Sok területen sokféleképpen avatkozunk be. Komplett hegyeket tüntetünk el, mocsarakat csapolunk le, folyókat térítünk el. Megértem, hogy nehéz ezt elképzelni, főleg a nagyságrendet. Nehéz is ezt ép ésszel felfogni.

  11. Na igen, múhat a dolog a "faj" definícióján, ezt kétségtelen. Utána kéne nézni, hogy pontosan mi számít külön fajnak. Ha egy hangya 1%-kal nagyobb (mondjuk csak egy adott zárt életközösségben és csak ott), de amúgy semmiben sem különbözik, az már másik faj?

  12. Az egész "faj" fogalom az ember azon igényéből fakad, hogy kategorizáljon dolgokat. Valójában nincsenek fajok. Folyamatos változásban van az élővilág. Amit mi fajnak nevezünk, az a világ jelen pillanatban tapasztalt állapotára vonatkozik.

    Annak, hogy meghatározzuk, hogy hány "faj hal ki", csak annyi értelme van, hogy egy többé-kevésbé pontos mérőszámmal rendelkezzünk a sokféleség pusztulásának mértékéről. Vagyis cselekedeteink vagy egyéb események élővilágra gyakorolt hatásáról.

    Ajánlom olvasásra Birtalan Balázs "Oroszlánok pedig nincsenek" című posztját: http://birtalan.blogspot.com/2009/11/oroszlanok-pedig-nincsenek.html
    Rávilágít mennyire fals elképzelése van az átlagembernek a fajokról és az evolúcióról.

Comments are closed.