A fény visszatérése
December 21-e a csillagászati tél kezdete, emellett ez az év legrövidebb napja. Innentől kezdve, hacsak egy hajszálnyival is, de egyre hosszabbodnak a nappalok és egyre rövidülnek az éjszakák. A szláv eredetű karácsony szavunk (lépés, átfordulás) is a téli napfordulót őrzi. Jézus születésének ünnepe csak a 4. században került december végére, ezt megelőzően évezredeken keresztül ünnepelték ilyenkor a fény visszatérését, a fény győzelmét a sötétség erői felett.
Magyarországon mára ebből jóformán semmi sem maradt (máshol se sok). Jézus születését már csak egy maroknyi keresztény, a téli napfordulót mint olyant pedig szinte senki sem ünnepli. Mivel nem maradt más, így a karácsony a szeretet és család ünnepévé vált, egy alkalommá az ajándékozásra, az csak jó lesz mindenkinek. Alapvetően szeretjük, ha gondolnak ránk, ha kitalálják, minek örülnénk. Többségünk azt is szereti kitalálni, minek örülne más. A fogyasztói társadalomban viszont már ez is kiüresedett, sőt leginkább egy teherré, az ajándékozás problémájává vált. A legtöbb ember számára az ajándék csak egy újabb fölösleges kacatot jelent. Én már évek óta rettegéssel nézek az ünnepek elé, amikor annyi fölösleges vacak gyűlik össze, hogy szó szerint nem tudjuk őket hova tenni. Egy részüket tovább tudjuk ajándékozni, más részüket kénytelenek vagyunk kidobni (mert már akkor szemétre valók voltak, amikor kijöttek az öntőformából a gyárban).
Ajándékozzunk inkább időt, amit a másik emberre fordítunk. Egy jó beszélgetést, egy jó ebédet, egy sétát, kirándulást, egy közös élményt. Ha mindenképpen költeni akarunk, ajándékozzunk eseményt, egy koncertet, színházat, cirkuszt, mozit. Csak olyan ajándékot vegyünk, amire az illetőnek valóban nagy szüksége van. Készítsünk saját kezűleg ajándékot, nem kerül pénzbe, csak egy kis idő és szeretet kell hozzá.
Kedves Tibor!
Jó az oldal, érdekes írások vannak, azonban én mégis egy hibára szeretném felhívni a figyelmedet. Mégpedig, hogy a Karácsony szavunk soha sem volt Szláv eredetű. Ősi magyar szó a Kerecsend sólyom nevéből és a napfordulót ünneplő szertartásos sólyom-röptetésből ered. Akkor amikor a magyarok már rég ünnepelték és tudták a napforduló jelentőségét még a Szláv nyelv nem is létezett.
Szerencsére egyre többen ünneplik a 21.-ét.Az más kérdés, hogy a médiának ez nem érdeke, hogy az emberek tájékozottak legyenek ebben az ügyben (sem). Ezért nem adnak hírt ezekről...
Köszönöm hozzászólásod, mások is jelezték már, hogy nem tudják elfogadni a szó szláv eredetét.
Nem nagyon szeretnék belemenni az etimológiába, egyrészt mert nem értek hozzá, másrészt mert a régmúltról nagyon nehéz bármi biztosat is állítani, a "szakértők" is leginkább csak találgatni és elméleteket gyártani tudnak. A karácsony szó szláv eredetéről viszont közel egyhangúan azt mondják (nem csak magyar etimológusok), hogy dél-szláv eredetű. A macedónban pl. a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent, míg a bolgárban ugyan ez a szó téli napfordulót. Én is hallottam a másik elméletről, mely szerint a kerecsen szóból származik, utalva a téli napfordulókor szokásos sólyomreptetésre. De kérdés, hogy így hívtuk -e a kerecsen sólymot korábban is, vagy azután lett ez a neve, hogy ekkor volt szokás a röptetése. Szerintem a szláv eredet nem zárja ki a kerecsen magyarázatot sem, inkább az az érdekes, hogy kapcsolódhatott össze a kettő.
Az angol wikipédián ezt írják:
"A Slavic origin for the word is accepted by virtually all scholars. A recently discovered Novgorodian manuscript makes the Slavic origin virtually beyond question. Max Vasmer derived the word from the Common Slavonic for "to step forward". The non-Slavic Hungarian language took over the word from its neighbouring Slavic people and now Karácsony means Christmas. Equally, the non-Slavic Romanians also borrowed the word in the form Crăciún and similarly used it to mean Christmas. As neither ethnicity is Slavic, they never applied the original meaning to the word."
Vagyis, hogy egy nemrég felfedezett bizonyíték, egy novgorodi kézirat gyakorlatilag eldöntötte a kérdést a szláv eredet mellett.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy őseink ne ismerték és ünnepelték volna a téli napfordulót korábban, de lehet, hogy másképpen nevezték. Ezt nem tudhatjuk.
Aposztrofizált ajándék-dömpingellenes lincshangulatban vágtam neki a jelen karácsonynak, volt eredménye, egyre kevesebb a kacat és szemét.
Jó taktika, ha az ember kér, pl gyümölcsöt vagy mézet. Az úgyis kell és nem tudnak milliós értéket venni belőle.
A karácsony szavunk szerintem is inkább szláv eredetű lehet, bár sokkal magasztosabb lenne számunkra, ha az ősi magyar szó lenne.
Románul a karácsonyt így mondják: krácsuny.
Gondolom ők is a szláv szót vették át, az óra románul is és oroszul is csász.
A magyar nyelv a hét napjait is az oroszoktól vehette át (talán Etelközben). A hét napjai szinte teljesen megegyeznek az orosz szavakkal.