Alapvető emberi jogok

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. - Wikipedia

Az elképzelés, miszerint az embereknek "jogaik" vannak új-keletű. Már azt is nehéz megfogalmazni, hogy egyáltalán mit jelent az, hogy "jogod van" valamihez. A jogok egyértelműen nem velünk született tulajdonságok, hiszen ha azok lennének, nem lehetne elveszíteni vagy elvenni őket, ami pedig gyakran előfordul.

Nézzünk az emberi jogok fogalmának mélyére. Vizsgáljuk meg a kérdést egy marsi antropológus szemével.

/ Részlet Daniel Quinn: If they give you lined paper write sideways című könyvéből - fordítás általam: /

[Kérdés: Támogatja ön az emberi jogok kiterjesztését az összes főemlősre?]

Elaine: Ez a kérdés tele van előfeltételezéssel.

Daniel: Halljuk, mik ezek.

Elaine: Azt hiszem az első, hogy egyáltalán lehetséges az emberi jogokat kiterjeszteni a főemlősökre.

Daniel: Nem lenne elég hozzá egy kongresszus által hozott törvény? Nem tudnánk rábeszélni a bolygó összes kormányát, hogy hasonlóképp tegyen?

Elaine: Nem így gondoltam. Hanem, hogy adunk a főemlősöknek... - erről jut eszembe, mi nem vagyunk főemlősök?

Daniel: De igen. Vedd úgy, hogy a kérdés a többi főemlősre utal.

Elaine: Rendben... Adunk nekik szavazati és fegyverviselési jogot?

Daniel: Attól kérdezd, aki feltette a kérdést. Ő mit mondana?

Elaine: Azt mondaná, hogy... lássuk csak... "Az élethez, szabadsághoz és boldogsághoz való jogra gondoltam. Jogot a törvényes eljárás védelmére".

Daniel: Tehát ha a világban mindenki megegyezne, hogy a főemlősök megkapják ezeket a jogokat, akkor alá kéne vetniük magukat a kisajátításnak is, vagyis a kormány azon jogának, hogy elbirtokoljon magántulajdont közhasználat céljára. Ez a törvényes eljárás, nem igaz?

Elaine: Azt hiszem.

Daniel: Továbbá ha egy gorilla megölne egy orvvadászt, nem lőnék azonnal agyon, hanem rendes tárgyalást kaphatna.

Elaine: Hát... az biztos, hogy nem minősítenék alkalmasnak arra, hogy a saját védelmében eljárjon.

Daniel: Való igaz. Tehát gyakorlatilag minden főemlős kapna egy visszavonhatatlan "Szabadulás a börtönből" kártyát. A főemlősök olyan joghoz jutnának, ami még az emberek sem jár.

Elaine (egy kis gondolkozás után): Azt hiszem akkor be kell érnünk az élethez, szabadsághoz és boldogsághoz való joggal.

Daniel: Rendben. Azt mondtad, hogy a kérdés tele van előfeltételezésekkel. Mi a többi?

Elaine: Azt hiszem, az egyik feltételezés az, hogy van értelme megállnunk a főemlősöknél. Azért mert ők intelligensek? Ha minden intelligens élőlényre ki akarjuk terjeszteni az emberi jogokat, akkor miért nem a delfinekre és elefántokra? Vagy azért, mert veszélyeztetettek? Akkor miért nem a kék bálnák és a rétisas?

Daniel: Vagyis azt állítod, hogy azért nem támogatható az ötlet, mert az emberi jogokat pusztán a főemlősökre korlátozza?

Elaine: Nem, nem egészen. Azt hiszem, azt állítom, hogy kivitelezhetetlen, mert senki sem fog egyetérteni abban, hogy a főemlősöknél meg kellene állnunk. Talán nem "senkit" kéne mondanom. Úgy értem, hogy az állatok jogainak szószólói nem fogják tudni elfogadni. Miért nem a nyestek és a hermelinek, vagy az összes többi, amit említettem? A vegetáriánusok lehet, hogy a csirkékre és a marhákra akarják majd kiterjeszteni.

Daniel: Igaz.

Elaine várja, hogy Daniel folytassa

Daniel (körülbelül egy perc múlva): Azt mondtad, hogy a kérdés tele van feltételezésekkel.

Elaine: Igen...

Daniel: Még nem találtad meg a legalapvetőbbet.

Elaine: Mi lenne az?

Daniel: Találd meg.

Elaine: "Támogatja ön az emberi jogok kiterjesztését az összes főemlősre?" - ez volt a kérdés?

Daniel bólint.

Elaine: Azt hiszem, hogy azt feltételezi, hogy egyáltalán lehetséges ilyet tenni. Úgy értem, hogy akár egy világméretű egyezséggel.

Daniel: Mire gondolsz?

Elaine: Az emberi jogok definíció szerint emberiek. Hogy mondhatnád azt, hogy egy makimajomnak emberi jogai vannak?

Daniel: Ez egy jó szempont. De még egy sokkal mélyebb feltételezés is vár rád ott.

Elaine (egy kis gondolkodás után): Nem tudom, hogy mit keresel.

Daniel: Nem én keresem, hanem te... Ahhoz, hogy rátalálj, jóval távolabbról kellene nézned a dolgot.

Elaine gondolkozik egy darabig, majd megrázza a fejét.

Daniel: Rendben. Lehet, hogy egy kicsit siettettem a dolgot. Lássuk, mit jelent az, hogy "emberi jogok"? Nem arra kérlek, hogy sorold fel őket. Egy általános definíciót kérek: Mi az, hogy emberi jogok?

Elaine: Erre azt kell mondanom, hogy ezek azok a jogok, melyeket pusztán azáltal megkapunk, hogy embernek születtünk.

Daniel: Másképpen szólva, embernek lenni annyit tesz, mint rendelkezni ezekkel a jogokkal.

Elaine: Így van.

Daniel: Várj egy pillanatot. (Odahozza Kenneth McLeish: Key Ideas in Human Thought című könyvét). Nézzük miképpen határozza meg ez a könyv az emberi jogokat.

Elaine (olvas): "Az emberi jogok azon jogok, melyekkel minden embernek rendelkeznie kellene pusztán azért mert emberek, függetlenül állampolgárságuktól, nemzetiségüktől, bőrszínüktől, etnikumuktól, nyelvüktől, nemüktől, szexualitásuktól, vagy képességeiktől".

Daniel: Nagyon hasonlít a mi megfogalmazásunkhoz.

Elaine: Leszámítva a kellene szót. Azt mondja, hogy minden embernek rendelkeznie kellene ezekkel a jogokkal, nem azt, hogy rendelkeznek.

Daniel: És mire következtetsz ebből?

Elaine: Nem vagyok biztos benne, hogy mire következtessek.

Daniel: Tételezzük fel, hogy én az egyetemi diplomát úgy határoznám meg, mint a diploma, amivel minden embernek rendelkeznie kellene. Mit szólnál hozzá?

Elaine: Azt hiszem megkérdezném, hogy ki mondja ezt?

Daniel: Szól arról valahol a cikk írója, hogy ki állítja azt, hogy az emberi jogok olyan jogok amikkel minden embernek rendelkeznie kellene, pusztán azért mert emberi lények?

Elaine (néhány perc olvasás után): A szerző ezt "doktrínaként" írja le és ez a doktrína "egyenes ági leszármazottja azoknak a természetes jogoknak, melyeket a liberális politikai irányzat alapítója, nevezetesen John Locke javasolt."

Daniel: Tehát az elképzelés, miszerint létezik olyan, hogy emberi jog, csupán megközelítőleg 350 éves.

Elaine: Igen. Legalábbis eszerint a forrás szerint.

Daniel: Leszaladhatok Hammurápi törvénykönyvének egy másolatáért, de elhiheted nekem, hogy sehol sem említi az "emberi jogokat". Azt jelöli meg, hogy mit lehet és mit nem lehet csinálni. Mondhatja valaki - bár Hammurápi nem tette - hogy ha valaki csinálhat valamit, az egyenlő azzal, hogy joga van hozzá, de sehol sincs utalás arra, hogy ez a jog pusztán azért létezne, mert az illető ember. Az adott jog azért létezik, mert Hammurápi azt mondja, hogy létezik. Úgy írja le magát, mint a "Az igazság királya, akire Shamash ruházta rá a jogot (vagy törvényt)". A "vagy törvényt" zárójelben szerepel, feltételezem, hogy a fordító arra akart utalni, hogy a szó, amit Hammurápi használt jogot és törvényt is jelenthet.

Elaine: Mi a helyzet a Bibliával? Feltételezem, hogy azt is leellenőrizted.

Daniel: Igen, természetesen. A jog szó sokszor előfordul, de leggyakrabban csak az elsőszülött jogaival kapcsolatban, ami csak szokás kérdése; az amerikai társadalomban például az elsőszülöttnek semmiféle különleges joga sincs. A Bibliában nem szerepel az "emberi jogok" elképzelés: olyan jogok amikkel az emberek csak azért rendelkeznének, mert emberek. Csakúgy, mint Hammurápi kódexében, a Bibliában leírt törvényeket is tekinthetjük megengedő jogokként - például  a boszorkány megölésének joga - de ezek egyértelműen olyan jogok, amiket Isten megengedett, nem olyan jogok amik valamiképpen velünk születetten emberiek.

Elaine: Igen, ez igaz. De ott van még a... nem jut eszembe a neve... a Magna charta.

Daniel: Ó, igen. Ez volt azon jogok chartája, amiket az angol király biztosított a báróinak 1215-ben.

Elaine: Bizonyosan nem emberi jogok.

Daniel: Hát nem. Hadd nézzem azt a cikket az emberi jogokról... azt mondja "Ha az emberi jogok nincsenek kifejezetten alkotmányos keretekbe foglalva, akkor azok nem törvényes jogok". Szerinted mit jelent ez?

Elaine: Azt hiszem azt jelenti, hogy ha az ország ahol élsz, nem rendelkezik olyan alkotmánnyal, ami rád ruházza ezeket a jogokat, valójában nincsenek is ilyen jogaid. Nem mehetsz bíróságra azzal, hogy megsértették az emberi jogaid, ha az alkotmány nem biztosítja azokat számodra.

Daniel: Tehát gyakorlatilag egyáltalán nincsenek emberi jogaid pusztán azáltal, hogy embernek születtél. Ha vannak, akkor azért vannak, mert az alkotmány azt mondja, hogy rendelkezel velük.

Elaine: Úgy tűnik. De nem azt állítja az amerikai alkotmány, hogy ezek a jogok Istentől származnak?

Daniel: Nem. Te a függetlenségi nyilatkozatra gondolsz, bár az sem pont ezt a megfogalmazást használja. Azt mondja, hogy "a Teremtő minden embert bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel," amik között megtalálható az élet, szabadság és a boldogság joga.

Elaine: Mi az, hogy elidegeníthetetlen?

Daniel: Az jelenti, hogy a "nem lehet elvenni és a tulajdonos sem mondhat le róla". Elég fura egy szó. Csak jogi környezetben használatos. Először 1611-ben szerepelt egy beadványon.

Elaine: Rendben, de ez is csak egy feltételezés, nem igaz? Hogy a Teremtő minden embert elidegeníthetetlen jogokkal ruház fel.

Daniel: Persze. Van erre egy idézetem. Egy pillanat... Itt van mit írt Thomas Jefferson (Kennedy elnök a beiktatási beszédében megismételte az állítást, mondván "Az emberi jogok nem az állam nagylelkűségéből, hanem Isten kezéből fakadnak"), az irat fő szerzője, támogatva a nyilatkozatban elhangzottakat: "Nem célozva sem az elv eredetiségére vagy szentimentalizmusára, nem átvéve azt semmilyen korábbi írásból; célja, hogy kifejezze az amerikaiak gondolatait, és hogy ennek a kifejezésnek megfelelő, az alkalomhoz illő hangnemet és emelkedettséget biztosítson. Összes tekintélye napjaink érzéseinek összehangolásában nyugszik, akár beszélgetésekben, levelekben, nyomtatott esszékben, vagy az állami jog olyan elemi könyveiben kerül az kifejtésre, mint Arisztotelész, Cicero, Locke, Sidney, stb."
Persze nem pont arra a megfogalmazásra gondolt, amit most tárgyalunk.

Elaine: Ő nem deista volt?

Daneil: Jefferson hite véget nem érő vita tárgya. Nyilvánvalóan sohasem nevezte magát kifejezetten deistának, bár a deizmus kétséget kizáróan hatással volt rá és rokonszenvezett a nézeteivel. A nyilatkozatban szereplő "Természet Istenére" utalás minden bizonnyal rendelkezik egyfajta deista felhanggal. De miért kérded?

Elaine: Arra próbálok választ találni, hogy mi volt az alapja azon állításának, hogy a Teremtő elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel minket. Nyilvánvalóan nem a szentírás.

Daniel: Nem. A "Természet Istene" nem a Biblia Istene. Hanem a kozmológiai istenérv "önmagán kívüli oka". Másképpen szólva így hangzik: "Mivel a világegyetem létezik, kell hogy legyen egy oka és mivel az okok láncolatában nem mehetünk vissza a végtelenségig, kell hogy legyen egy első ok, amelynek már nincs önmagán kívüli oka; ez pedig nem más, mint Isten. " Ez a magyarázat csak Isten létéről szól, semmit sem állít a személyiségéről.

Elaine: De épp ez az Isten volt az, aki elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel bennünket. Ez még mindig csak egy feltételezés.

Daniel: Jogokat csak érvényre juttatni vagy megtagadni lehet. Végeredményben csak olyan valamik, amikről vitázhatunk. Az egyik fél érvényesíteni akarja, a másik fél megtagadja, de nincs egy végső bíró - olyan értelemben végső, hogy mindkét fél elfogadja - akihez fordulni lehet, hogy eldöntse a vitát. Még a törvényhez sem lehet fordulni, mivel szinte az összes törvény megváltoztatható, ha kellő mennyiségű ember akarja megváltoztatni.

Elaine (egy kis gondolkodás után): De a rabszolgasáról szóló vitát végül rendezték, nem? Úgy értem, ma már délen sem találnánk senkit, aki kiáll a rabszolgaság mellett.

Daniel: A viták nem feltétlenül rendeződnek attól, hogy már nincs senki, aki vitázzon róluk. Szemben az 1860-as évekkel, ma már senki sem hoz fel morális érveket - legalábbis az Egyesült Államokban - a rabszolgaság támogatása mellett, de az érvek attól még léteznek. A pelagiánizmus érvei is léteznek, még ha az egyház végül fel is lépett ellenük. Az Egyesült Államokban az egyik fél megnyerte az abortuszról szóló vitát, de nyilvánvalóan a vita ettől még nem lett végleg lerendezve.

Elaine: Igen, értem a lényeget.

Daniel: Ezzel szemben az 1980-as évek végének híres vitája a hideg-fúzióról (amit állítólag a Stanley Pons egyetem és a Martin Fleischmann egyetem kémikusai is feltaláltak) végül rendezve lett, mivel mindkét fél elfogadta a tudományos módszert végső bírának. Az adott kísérlet eredményeit nem lehetett reprodukálni, úgyhogy ennyi volt.

Elaine: Egy kicsit elvesztem. Hol is tartottunk?

Daneil: Még mindig a kérdés előfeltételezéseit vizsgáljuk: "Támogatja ön az emberi jogok kiterjesztését az összes főemlősre?" Milyen következtetésre is jutottunk eddig?

Elaine: Azt mondanám, hogy a következtetés az, hogy az "emberi jogok" csak egy újabb kulturális kreálmány.

Daniel: A Key Ideas in Human Thought szerzői közvetve úgy tűnik egyet is értenek velünk, hiszen azt állítják, hogy az embereknek rendelkezniük kellene ezekkel a jogokkal, nem azt, hogy rendelkeznek.

Elaine: Arra is felhívja a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindenki ért abban egyet, hogy ilyen jogok léteznek.

Daniel: Ha már ott vagy, keresd ki a jogról szóló bejegyzést.

Elaine (egy ideig keres): Nincs benne ilyen.

Daniel: Fura, nem igaz? Az elképzelés a jogról még alapvetőbbnek tűnik, mint az elképzelés az emberi jogokról és még régebbi történelemmel rendelkezik. Egyáltalán mi az, hogy jog?

Elaine: Azt mondanám, hogy egy felhatalmazás. Egy felhatalmazás, hogy valamit megtehess.

Daniel: Sok őslakos nép nyelvének szótárában kerestem, de nagyon kevés olyan van, ahol a jog szó ilyen értelemben szerepel. Őslakos népekről olvasva még sosem találkoztam olyasmivel, hogy jogokról vitáztak volna vagy arról, hogy van-e joguk azt tenni amit tesznek.

Elaine: Meglepett volna, ha találkoztál volna. De ez csak az ösztönös reakcióm.

Daniel: Miért kell nekünk jog ahhoz, hogy olyasmit tegyünk, amit meg szeretnénk tenni?

Elaine: Ez egy jó kérdés.

Daniel: Száz évvel ezelőtt a homoszexuális cselekedetek nyugaton szinte egységesen törvénytelennek voltak nyilvánítva, a két kivétel amikről tudok Franciaország és Lengyelország. Ma már egész más a helyzet.

Elaine: És meg fogod kérdezni, hogy miért.

Daniel: Természetesen.

Elaine: Azért más, mert a homoszexuálisok kiálltak a jogukért, hogy azonos nemű emberekkel létesíthessenek kapcsolatot és történetesen elegendő támogatóra találtak.

Daniel: Nyilvánvalóan. Egy csomó ember hiszi azt, hogy joguk van eldönteni, hogy mások mit tehetnek a hálószobájukban. Ez volt az egyetlen eszköz, amit használniuk kellett ellenük. A jogok érvényesítése kultúránk embere számára egy fontos eszközzé vált, de mi a lényeg...?

Elaine:  Az, hogy csak kultúránk emberének van szüksége rájuk.

Daniel: Számunkra az, hogy jogokat kell kiharcolnunk olyan dolgokhoz, amiket csinálni szeretnénk valamiképpen természetesen emberinek tűnik. Tökéletesen értelmesnek - a legkevésbé sem bizarrnak. Egyik feladatomnak azt tekintettem, hogy kellően távolra vigyem az embereket kultúránktól, hogy lássák, mennyire furcsa is az valójában. Nem úgy értem, hogy egyedülállóan furcsa. Csak hogy távolról nézve - egy marsi antropológus szemszögéből - kultúránk semmivel sem kevésbé fura, mint azon kultúrák melyek szokásai számunkra szokatlanul groteszknek tűnnek. Ahogy mi a dolgainkat intézzük legalább annyira tűnik bizarrnak, mint amennyire az új-guineai gebusik tűnnek számunkra.

Kapcsolódó bejegyzések:
Túlnépesedés tulajdonképpen nincs is?
Vallásaink: Vajon az egész emberiség vallásai?

5 thoughts on “Alapvető emberi jogok

  1. Ahogy George Carlin mondta: jogok csak a képzeletünkben léteznek. Élethez való jog? A legjobb esetben is csak egy ígéret, hogy nem nyírnak ki. A szólásszabadság joga? A legjobb esetben is csak egy ígéret, hogy nem verik be a számat, ha szájalok. És így tovább.

    Jut eszembe: csak így tovább.

  2. Kedves Tibor! Nem tudod véletlenül van-e esély hogy az egész könyv megjelenik a közeljövőben? Nagyon tetszik a blogod. Köszönöm Évi

    1. Kedves Éva! Nem tudok róla, hogy a könyv előkészületben lenne. A Katalizátor kiadónál (az Izmael és a B története kiadója) szerintem ennek főként anyagi korlátai lehetnek, hiszen a B történetét a trilógia harmadik részének, a My Ishmael-nek illene követnie, aminek ráadásul kering is egy kalózfordítása a neten. Én jelenleg a Beyond Civilization fordításán dolgozom, amivel szándékozom majd megkeresni a kiadót. Ha nem jön össze, legfeljebb itt a blogon teszem majd közzé.

Comments are closed.