Társadalmi átalakulás, lehetséges?

Egy Daniel Quinn-nek címzett olvasói levél és a válasz, fordítás általam:

Az olvasó levele:

Derrick Jensen munkásságáról először az ön ajánlójából értesültem, amikor A Language Older Than Words (A nyelv, mely ősibb a szónál) című könyvét felvette az olvasott és ajánlott könyvek listájára. Szerintem egy mélyen megrendítő és gyönyörű könyv - még ma is így gondolom - és a következő The Culture of Make Believe -et (A színlelés kultúráját) szintén nagyra tartom, bár a témája annyira sötét, hogy nem tette igazán élvezhetővé számomra.

Újabb írásaiban viszont Jensen kifejezte abbéli meggyőződését, hogy "kizárt, hogy ez a kultúra önként alakuljon át egy józanabb, fenntarthatóbb életmódra" (idézet a Végjátékból). Ebből a feltételezésből kiindulva amellett érvel, hogy a legjobb, amit azok, akik szeretik a világot tehetnek, hogy amilyen gyorsan csak lehet, ledöntik a civilizációt, egyfajta tervezett bontással, mint egy bontásra ítélt épületet. Bár nem értek egyet Jensennel és abból, amit az ön írásaiból kiolvastam, nincs okom azt feltételezni, hogy ön igen, de úgy gondolom, hogy akikben erős a vágy a világ megmentése iránt és mindkettőjük könyveit olvasták, kíváncsiak lennének, mit szól ön, a "döntsük le az egészet" harsonaszavára.

Daniel Quinn válasza:

Az Izmaelben (105-110. oldal - az angol kiadásban - a ford. megj.) a civilizációnkat "Elvevő Villámcsapásnak" neveztem, egy rosszul megtervezett repülőgépnek, ami zuhanva indult és még mindig esik - a levegőben van, de nem repül. Napjainkban Izmael ezt mondja:
"Mindenki lefele tekint és nyilvánvaló, hogy a föld közeledik - és minden évben egyre gyorsabban közeledik. Az Elvevő Villámcsapás alapvető ökológiai és planetáris rendszereket befolyásol és a befolyásolás hatása minden évben egyre erősebb. Alapvető és pótolhatatlan erőforrásokat fal fel minden évben - és minden évben egyre mohóbban. A beavatkozások hatására egész fajok tűnnek el - és minden évben egyre nagyobb számban. A pesszimisták - vagy talán ők a realisták - letekintenek és azt mondják, "Nos, a becsapódás talán 20 évnyire van, vagy lehet ez akár 50 is. De gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet. Ezt nem tudhatjuk biztosra." De természetesen vannak optimisták is, akik azt mondják, "Bíznunk kell a repülőnkben. Végtére is, mind ezidáig biztonságban elhozott bennünket. Ami előttünk van, az nem a világvége, csak egy kis bukkanó amin átjuthatunk, ha mindannyian egy kicsit keményebben pedálozunk. És akkor felszállunk a dicsőséges, végtelen jövőbe, és az Elvevő Villámcsapás elvisz minket a csillagokhoz és meghódítjuk az egész univerzumot."  De a repülőgépetek nem fog megmenteni benneteket. Épp ellenkezőleg, pont a repülőgépetek az, ami a katasztrófa felé sodor benneteket. Hiába pedáloztok öt, tíz vagy húsz milliárdnyian - nem lesz képes repülni. A kezdetektől fogva szabadesésben zuhan, és a zuhanásnak hamarosan vége."

Derrick Jensen épp annyira látja tisztán az Elvevő Villámcsapás katasztrófikus hatását bolygónkra, mint jómagam. De ez az a pont, ahol a vízióink eltérnek egymástól. Én ha lehetséges, szeretném elkerülni a becsapódást azzal, hogy segítek a Villámcsapás "utasainak" megérteni, MIÉRT nem maradhat - és maradhatna sohasem - a Villámcsapás a levegőben. Két okból szeretném, ha megértenék: először is, hogy elkezdjenek dolgozni, hogy repülésre alkalmassá tegyék, másodszor pedig, ha erre nem képesek - és a Villámcsapás lezuhan - megértsék, hogy nem szabad ÚJRAÉPÍTENIÜK. Jensen azt szeretné, hogy a becsapódás minél hamarabb bekövetkezzen. (hogy a Villámcsapás minél kisebb kárt okozzon - a ford. megj.) A lényeg, amit mondani szeretnék az, hogy ha az összeomlás holnap következne be, úgy gondolom, világunk emberei azonnal nekilátnának a Villámcsapás újraépítésének és valamikor a jövőben a katasztrófa újra bekövetkezne. Amint mondtam, amennyiben az lehetséges, szeretném elkerülni a katasztrófát, de amennyiben nem, elég időt nyerni ahhoz, hogy a lehető legtöbb ember megértse, MIÉRT történt mindez, és hogy semmiképpen sem szabad ezt újrakezdenünk. Jensen a civilizáció lebontására összpontosít, én az elmék megváltoztatására.

Úgy gondolom, hogy a kettő nem zárja ki egymást, sőt, kéz a kézben járnak.

[Folytatás: Társadalmi átalakulás, lehetséges? 2.