Etika, erkölcs, civilizáció

[Előzmény: Kulturális téveszme]

Az etikáról egy olvasó kérdésére Daniel Quinn ezt írta:

"Az a tény, hogy az etika, etikus és etikátlan szavak sehol sem találhatók meg könyveimben, esszéimben és beszédeimben sugallhatja, hogy nem aggódom túlságosan az etika miatt. Reméltem, hogy nyomatékosíthatom ezt azzal, hogy civilizációnkra a "repülőgép a levegőben (ami nem repül)" hasonlatot választottam. A repülésre alkalmatlan repülőgép tervezői nem etikátlan döntéseket hoztak, a döntéseik mindössze működésképtelenek voltak. Számomra nem az a lényeg, hogy a döntések, amiket az elmúlt tízezer év során hoztunk etikátlanok, hanem hogy egy katasztrófa szélére sodortak bennünket. Mi haszna lenne, ha valamiképpen bebizonyosodna, hogy minden egyes döntés valójában teljesen etikus volt? Attól minden egyszeriben rendben lenne? Természetesen nem. Az etika jó útmutató lehet önmagunk fejlesztéséhez, de nem úgy vettem észre, hogy önmagunk fejlesztése lenne a probléma (mivel az emberek több millió éven át éltek itt, és semmivel sem voltak jobbak, mint mi). Az etika épp annyira alkalmatlan útmutatónak egy fenntartható emberi jövőhöz, mint amennyire a repülőgépek tervezéshez." (fordítás általam)

Az eredeti szövegben kifejezetten az "etics" szó szerepel és nem a "morality", és azt hiszem nem véletlenül.

Az etika, mint filozófiatudomány valóban csak önmagunk fejlesztéséhez lehet útmutató, mivel abszolút értelemben vett helyes és helytelen nem létezik, ahogyan abszolút értelemben vett helyes és helytelen tudás és egyetlen helyes út sem.

Az erkölcs azonban, mint egy adott társadalom korábbi tapasztalatai alapján összegyűjtött és helyesnek talált viselkedési szabályok összessége, több annál, minthogy csak útmutató lenne önmagunk fejlesztéséhez. Az erkölcs és a működőképesség között van összefüggés, abban az értelemben, hogy ha valamit egy kultúra kollektíven helyesnek tart, akkor azt meg fogja cselekedni, és ha ez a valami történetesen nem szolgálja a közösség egészének hosszútávú érdekeit az egyén rövidtávú érdekeivel szemben, akkor könnyen eredményezhet működésképtelen emberi társadalmat. Ezért gondolom fontosnak azt, hogy másképpen tekintsünk többek között a tudásra, mint ahogyan a jelenleg domináns tudományos gondolkodásmód teszi, ami leginkább a természet és a világ kínpadon vallatásához hasonlítható. A kultúra és erkölcsrendszere nem választható el világosan egymástól, ezért megváltoztatásuk is kéz a kézben jár.