McPherson kihalási elmélete azért népszerű, mert a valódi összeomlás unalmas

/ Egy poszt a redditről: People want the McPherson extinction story because real collapse is boring and sucks - írta builenbrand - fordítás általam: /

Azt hiszem az egyik dolog, ami miatt McPherson közeli kihalás elmélete[1] annyira vonzó, mert menekülőutat kínál, hogy ne kelljen megküzdenünk a valódi összeomlással. Talán John Michael Greer volt az első, akinek ez feltűnt.

Sejtésem szerint McPherson az olyanoknak nyújt részleges vígaszt, amilyen én is vagyok, akik azt gondolták, hogy az összeomlás izgalmas lesz, de miközben az összeomlás kezdetére vártak, rájöttek, hogy az már zajlik egy ideje és sokkal lehangolóbbnak néz ki, mint vártuk.

Az igazi összeomlás nem igazán hasonlít a Mad Max-re, a totális anarchiára, ahol egyik helyről a másikra vándorolsz és folyamatosan az a veszély fenyeget, hogy brutálisan meggyilkonak. Egész életemben erre vártam, de kezdem azt hinni, hogy sosem fog bekövetkezni.

Ehelyett, ha alaposabban odafigyelünk, hogy mi történik, nem káoszt és anarchiát kapunk, hanem sokkal inkább az látszik, hogy a világot uraló kormányzati és gazdasági struktúrák a helyükön maradnak és nyomtatják a pénzt az összeomlás következményeinek kezelésére.

Lehet, hogy egy utcában a házak fele kong az ürességtől, de nagyvállalatok kezelik őket a korábbi tulajdonosok nevében, úgyhogy nem tudsz beléjük költözni, vagy ha mégis megteszed, a rémült szomszédok rádhívják a rendőrséget.

Továbbra is enned kell és ha szegény vagy munkanélküli vagy, az emberek vesztesként tekintenek rád, még a többi szegény és munkanélküli is, úgyhogy az emberek több mint 90%-a továbbra sem lesz hajlandó szóbaállni veled. Az állásokkal az történik, hogy még unalmasabbá és etikailag visszataszítóbbakká válnak. Ahelyett, hogy lehetőséged lenne művésszé válni, a munkaadók tömegével szívják fel az embereket adósságbehajtóknak, vagy az óránként 3 dollárt fizető állásokra, mint pincérek.

Ahelyett, hogy kiköltöznél a városból valami távoli helyre és megtermelnéd a saját élelmed, a föld elérhetetlenebb mint valaha, és bioüzemanyagokra, vagy "megújúló erőforrásnak" termelt energiaerdőkre használják. Kénytelen vagy a városban maradni, mert ott van munka és a közlekedést már nem engedheted meg magadnak.

Ahelyett, hogy a föld és az épületek fokozatosan veszendőbe mennének és átvenné a helyüket a természet, a kormányzat azzal "teremt munkahelyeket", hogy fizet az embereknek a már szükségtelen infrastruktúra karbantartásáért, Patyomkin-faluvá változtatva a helyet, hogy befektetőket vonzzon.

Az emberek ahelyett, hogy felszabadultak lennének és kevésbé törődnének azzal, hogy mit gondolnak mások, még engedelmesebben kell, hogy viselkedjenek, mert ha bárhol rossz benyomást keltesz, ha valaki lefényképez és a valódi neveddel felrak az internetre, azonnal végérvényesen munkanélküliségre leszel kárhoztatva. "Ó, ez Sarah O'Connor!" mintha egy névtelenül tett hozzászólás valahol a neten egy kukabúvárkodó nő képe alatt elegendő, hogy valaki örökké minimálbért fizető munkákra kényszerüljön.

Azt hihetnéd, hogy túlzok, de egyszerűen ez az, ami zajlik. Az én hazámban a bulvár-blogok kiposztolnak egy képet egy vonaton vizelő részeg diákról. Helytelen viselkedés, nyilvánvaló, de legtöbbünk tett már helytelen dolgokat részegen, anélkül, hogy az arcunkat kiplakátolták volna több millió ember elé. De vegyük észre a lényeget: a barátai tették közzé a képet. Miért? Nos, ez van ha állansóan pénzhiányban szenvedsz, és egy alja blogtól kapsz néhány száz eurót egy kupac ganéért, ami fontosabbá válik, mint a barátság és az önbecsülés.

Az emberek munkanélküliek lesznek, de ettől nem lesz szabadidejük, hogy értelemmel teli elfoglaltságot találjanak maguknak. Ehelyett "önkénteskednek" vagy fizetés nélküli szakmai gyakorlatokon vesznek részt, hogy "tapasztalatot" szerezzenek. Ha elég sokáig csinálják, talán dolgozhatnak is majd egy kicsit.

Az összeomlás egyelőre úgy tűnik, hogy nem a központi irányítás halálát hozza el, hanem épp ellenkezőleg, a népesség is magába integrálja, a kormányzat a "felhő" részévé válik. Már arra is vannak kezdeményezések, hogy Bitcoin-al anyagilag jutalmazzák azokat, akik névtelenül jelentenek fel kalóz filmeket az interneten. Mintha mindannyian részmunkaidős pláza-zsarukká válnánk.

Tehát annak fényében, hogy hogyan is néz ki valójában az összeomlás, nem tudom hibáztatni azokat, akik inkább abban reménykednek, hogy egyszerűen felforrnak az óceánok.

---

/ Ran Prieur adaléka a témához: /

Ez az egész Anne hozzászólására emlékeztet, miszerint minden modellnek van valami célja. Amikor elképzeled a létező legrosszabb forgatókönyvet, a cél az, hogy mentálisan felkészítsd magad, hogy bármi is történjék valójában, ne törje össze a lelkedet.

Ezt csináljuk azokkal a dolgokkal, amiktől félünk. Én az egészségügyi rendszerrel teszem ezt. Leigh Ann nemrég elszakította a térdszalagját, vagy ínszalagját, vagy mindkettőt, nem tudjuk, mert nagyon nehéz a Medicaid-del röntgenhez jutni, és négy órát várt a balesetin, hogy még kevesebb segítséget kapjon, mint amennyit a sürgősségin adtak. Nem voltam csalódott, mert sokkal hosszabb várakozásra, még több kezelést igénylő kezelések végtelen láncolatára és több százezer dolláros számlákra számítottam.

Az emberiség jövőjét illetően a hozzáállásom nem a félelem, hanem a rácsodálkozás, és ez sosem változott. Amikor keményvonalas összeomláshívő voltam, pont azt csináltam, amit most: azt kerestem, ami a leginkább izgalmas. De több tudással, tapasztalattal és nagyobb képzelőerővel a kompexitáshoz, az elképzelhető jövők más területein keresgélek.

Azt hiszem ez a boldogság kulcsa, és ezt értik azalatt, hogy az egó elengedése: képesnek lenni még a saját szerencsétlenségedben is megtalálni azt, ami érdekes, és nem a fájdalom elkerülésére törekedni.

---

[1] Guy McPherson Near-Term Human Extinction [az emberiség közeli kihalása] elmélete, mely három forgatókönyvet extrapolálva arra jut, hogy a Homo Sapiens valószínűleg az évszázad közepére kihal.