Mit tegyen az ember, mielőtt eljő a világvége?

/ Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában. Sári László, Magyar Könyvklub, 1999: /

Lin-csi apát kolostorában egy reggel így fordultak a szerzetesek a Mesterhez.
- Mondd, apát! Mit tegyen az ember, mielőtt eljő a világvége? Van-e erre nézve szabály?
- Van - felelte Lin-csi, s már idézte is a tanítást. - Mielőtt a világvége eljő, legjobb, ha az ember befejezi reggelijét - szólt a Mester, s már sarkon is fordult volna, amikor az egyik szerzetes megkérdezte.
- Mondd, Mester! A világvégével minden véget ér?
- Minden. De ez a minden azon nyomban létre is jön ismét. A végtelen időben végtelen számú csodálatos pusztulás és keletkezés követi egymást - mondta Lin-csi, s hogy a szerzetesek tudják, mi dolguk a végtelen időben, elmesélt egy történetet.
- Nem is olyan rég - kezdte az apát -, itt a Lüliang-hegyek közt, egy szerzetes beköltözött egy nagy fa odvába. Úgy hívták ezt a szerzetest, hogy Taj-po. Üldögélt a fa odvában, teltek az évek számolatlanul, amikor megjelent az odú előtt egy vándorszerzetes. Így szólt a vándor Taj-póhoz.
- Írva vagyon, hogy ez a mostani, kerek milliárd esztendőt számláló világkorszak, melyben élünk, hamarosan véget ér. Fellángol majd a nagy tűz, és mind az ezer világ elpusztul. Tudni akarom, csakugyan elpusztul-e, vagy nem pusztul el. Felelj, Taj-po! - És Taj-po felelt.
- Elpusztul - mondta.
- És akkor mi lesz? Következik a másik milliárd éves világkorszak? - kérdezte a vándor.
- Következik a másik.
- Akkor jó - vágta rá a szerzetes, és megnyugodva ő is beült Taj-po mellé az odúba. Nem mintha addig attól tartott volna, hogy unatkozni fog, ha nem következik újabb milliárd év és nem lesznek majd benne újabb világok, hanem azért nyugodott meg a vándor, mert megértette, miért ül a fában Taj-po. Taj-po pedig azért ült a fában, mert tudta, semmi emberi tevékenység nem fogható ahhoz, hogy jönnek-mennek a világkorszakok. Semmi emberi tevékenység nem fogható ahhoz, hogy elpusztul mind az ezer világ, s aztán következik a másik ezer. És semmilyen emberi tevékenység nem mérhető ahhoz, hogy ő mindebben részt vehet, ülhet a fa odvában, és szemlélheti a világok változásait. Taj-po tudta, hogy a világok változásain töprengeni a legméltóbb emberi munka, s míg valamit meg nem ért az egészből, nincs hová sietnie. Ezt értette meg Taj-po válaszából a vándor is, s ezért ült be hozzá az odúba - fejezte be a történetet Lin-csi apát, s szégyenkezve vallotta be, hogy nem tudja, mi történt ezután.
- Talán Taj-po és a vándor azóta is együtt ámulnak a világok változásain. Bámulják a végtelen idő játékait. Ti is ezt tegyétek, szerzetesek, ha eljő a világvége, s már megettétek a reggelit! - szólt Lin-csi apát, s magukra hagyta szerzeteseit, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

Kapcsolódó bejegyzések:
Az egyetlen tökéletes dolog a világon
A helyes és nem helyes tudás
A következő tízmilliárd év

6 thoughts on “Mit tegyen az ember, mielőtt eljő a világvége?

  1. Talán lesz egy korszak mikor ilyen történetek is szerepelni fognak tankönyvekben. Az egy kivételes generáció lesz !

  2. Világ megértés? Csodálkozás rajta? Nem tudom. Furcsa, hogy azt gondoljuk, hogy a világot megérteni kell. Én még sosem láttam, hogy a világ megakarja magát érteni vagy értetni. Persze . Most akkor mondanom kell egy alternatívát. De akkor mondok. A világ részének kell lenni! Nem pedig a szemlélőjének. Vagy gondoljátok, hogy a világ csak szemléli az embert és nem alakít rajta? Most akkor el kéne dönteni, hogy hol a határ ember és világ között? -Nem, nem kell, mert nincs határ.

    1. A szemlélés és a részvétel kizárja egymást?
      "És semmilyen emberi tevékenység nem mérhető ahhoz, hogy ő mindebben részt vehet".
      Egyébként egyetértek.

  3. Jogos a kérdés. Nem zárja ki egymást, épp hogy részvét nélkül nem lehet megfigyelés sem. És talán... tovább gondolva.... a szemlélődés sem más mint jelenlét. Ami feltétele a részvételnek.

  4. Érdekes mennyire kuszává tudja tenni az emberi elme az egyszerű dolgokat. Persze ha csakugyan olyan egyszerűek. (?)
    🙂

  5. Attila: "...Érdekes mennyire kuszává tudja tenni az emberi elme az egyszerű dolgokat..."

    Pontosan erről van szó! Az emberi elme.

Comments are closed.