A veszélyes utak és fapados autók esete

/ Matthew B. Crawford - The Case for Dangerous Roads and Low-Tech Cars. Részlet a szerző The World Beyond Your Head: On Becoming an Individual in an Age of Distraction című könyvéből. - fordítás általam: /

John Muir 1969-ben publikálta a How to Keep Your Volkswagen Alive-t (Hogyan Tartsd Életben a Volkswagenedet). Az egyik dolog ami különlegessé teszi a könyvet a sok közül és az ellenkultúra hangulatát adja neki, hogy az olyan újkeletű biztonsági berendezések hatásairól elmélkedik, mint a biztonsági öv. Az írja: "Ha folyamatosan úgy vezetnénk, mintha mint az azték áldozatok, oda lennénk szíjazva az autónk elejéhez, hogy mi legyünk az első, ami csattan, sokkal kevesebb lenne a baleset."

A Figyelem asszisztens (Attention assist), a Mercedes legújab elektronikája mutatja mennyire messzire jutottunk 1969 vezetési kultúrájától. Ez egy opcionális csomag, aminek a Fékasszisztens is a része. Ha az előtted haladó autó hirtelen lassít, a Mercedes fékez helyetted. Ez felszabadít, hogy gondolatban valahol máshol járj - mondjuk a navigáció képernyőjét nézd, vagy a hedge fund menedzsereddel beszélj. A Figyelem Asszisztens tévéreklámjában egy bamba férfi, gyermeki és riadt arccal mondja, "Nem vettem észre a teherautót." (Az, hogy "teherautó" szót használták mondjuk a "tricikli" helyett, bölcs döntésnek tűnik a szövegírók részéről.) A csomag tartalmazza még a Holttér Asszisztenst (Blind spot assist), úgyhogy sávváltás előtt már nem kell bajlódnod az oldalrapillantással. Úgy tűnik, hogy a Mercedes-nél az elmúlt tíz év alapvető tervezési szándéka az volt, hogy az autóik szellemi kényeztetést nyújtsanak a jómódúak számára. Csak dőlj hátra és lazíts, gondolj valami kellemesre. Távolba révedő üveges tekintet. Ami pedig a többi vezetőt illeti, a kölcsönösségnek van némi... hiánya.

Tágabb értelemben az autók dizájnja az elszigetelés felé hajlott, egyre kevesebb vezetési élményt nyújtva. A megvalósítandó idea úgy tűnik az, hogy a vezetőnek egy testetlen megfigyelőnek kell lennie, aki a világ objektumai között mozog, amik egy képernyőn látszanak. Ingereinket vezetékes gázkar, vezetékes és elektronikus asszisztenssel (vagy hidraulikus asszistensel) vezérelt fék, továbbá kipörgésgátló és blokkolásgátló befolyásolják. Amit mindez a hülye-biztosság és absztrakció valójában eredményez, az a vezetőig elérő információ szegénysége. Mi több, még a valahogy átjutó információ is, egy nagyon közvetített módon kerül megjelenítésre, potméterek és selymes szervók által, nem pedig saját tapasztalatainkkal és megérzéseinkkel. Ezért az meglehetősen diszkrét és nem tükrözi az apró döccenéseket és eltéréseket. Érzéketlen a váratlan változásokra is, mint például egy meglazult vagy megrepedt féknyeregből származó rezgés. Talán a leginkább aggasztó, hogy a megjelenítés elektronikus módja ahhoz vezet, hogy az autóról és az út állapotáról szóló információ más eletronikus eszközök által szolgáltatott információkkal kell, hogy versengjen, amelyek sokkal érdekesebbek.

Az információ bősége, amit egy öregebb, keményebb és könnyebb autó szolgáltat, részvételt vált ki. Kézzel fogható, hogy a segged az, ami 100 km/h-val repeszt. Az ilyen egzisztenciális érintettség megköveteli és felélénkíti a figyelmet. Ezért olyan üdítő egy primitív sportkocsit vezetni. Egy régi funk szólást elferdítve mondhatnánk, hogy "Vidd vásárra a bőröd és az elméd követni fogja". És fordítva, engedd szabadjára a bőröd és az elméd is elkalandozik. Gyanítom, hogy John Muirnak igaza volt az azték motorháztető díszítéssel: némi személyes érintettség a játékban fontos biztonsági tényezőnek tűnik.

Ahogyan a közlekedési mérnökök is rájöttek, a vezetéshez való hozzáállásunkat az út jellemzői is befolyásolják egy kissé. Eric Dumbaugh, a Texas A&M University civil és környezetvédelmi mérnöke azt mondja, "Az a feltételezésünk, hogy a közúti biztonság a "megbocsátó" utak függvénye. Úgy godoljuk, hogy ha kiegyenesítenénk az utakat és kiszélesítenénk a leállósávokat, az javítana a közlekedés biztonságán." Ez úgy tűnik nem igaz. Amikor az utak veszélyesnek néznek ki, az emberek lelassítanak és óvatosabbá válnak. Ezzel összhangban, a kockázat felismerésének és értékelésének kudarca, a kezdő vezetőknél jobban hozzájárul a balesetekhez, mint a megosztott figyelem. De van kapcsolat a kettő között: a kockázat észlelése növeli a tudatos erőfeszítést és összpontosítja a figyelmet. Ahogyan az autóknál, úgy az utaknál is: a mindig közeli, trauma általi halál realitását nem lenne szabad mesterségesen száműznünk a tudatunkból.

Emily Anthes azt írja, hogy a közlekedési mérnökök körében "néhány eretnek az elmúlt évtizedben elkezdte veszélyesebbé tenné a közutakat - szűkíteni, csökkenteni a beláthatóságot, megszüntetni a szegélyeket, sávelválasztó vonalakat, szalagkorlátokat, sőt még a közúti jelzéseket és táblákat is. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy ezeken az utakon sokkal kevesebb a karambol és a halálos baleset." Dumbaugh és egy orlandói közlekedési mérnök, Ian Lockwood jelentéseit vizsgálva Anthes arra a következtetésre jut, hogy az utcai parkolás és a kerékpárutak a vezetőket óvatosabbá teszik, ahogyan a közvetlenül az utcára nyíló épületek, mivel ez úgy tűnik a "figyelve vagyok" érzetét kelti a vezetőkben. Csak remélni lehet, hogy egy ilyen szemtől szemben helyzet még a Mercedes vezetőjét is kirángatná az elektronikus pilótafülkéjének történéseiből.

A közös tereknek a dizájnja nem csak a közbiztonságra van hatással, hanem az általuk sugallt morális pszichológián keresztül sokkal távolabbra mutató szerepük is van a társadalomban. Az utak néma nevelők, akárcsak az autók. Ösztönözhetik a körültekintést - hogy a szó szoros értelmében észrevegyünk másokat - vagy az atomizált én-világok halmazát is. Az utóbbi esetben hajlamosak vagyunk nem szembesülni egymással, hacsak szó szerint össze nem ütközünk.

One thought on “A veszélyes utak és fapados autók esete

  1. Tetszik az elmélet. Többen azért motoroznak mert így lehet igazán érezni az úton való haladást, ahogy a kerék gördül az úton, ahogy fúj a szél, hallani a motor hangját.
    Ennek ellenére a legnagyobb közlekedési élményem egy ló vontatta szekéren volt, teljesen más ahogy egy élőlény által mozgatott járművel közlekedik az ember fia.

Comments are closed.